Nagyvázsony és környéke

Pálosok nyomában

Novemberi túránk igazi időutazás lesz a történelemben és hitéletben egyaránt. Rövid gyaloglásunk alatt meglátogatjuk a Nagyvázsony környékén álló szakrális helyeket, az őszülő erdőben felkeressük az eldugott kolostorromokat is.

- Szent István templom

Nagyvázsony legrégebbi építészeti emléke. Építésének ideje nem ismert, a feltételezések szerint alapja, egy, az Árpád-korban épült románkori templom. Első írásos emlék viszonylag késői keltezésű, 1425-ből származik, és erősen romladozó templomról értesülhetünk. Bár a birtok akkori tulajdonosa Vezsenyi László, végrendeletében 500 aranyat hagy a templom felújítására, erre csak Kinizsi Pál idejében kerül sor.

Kinizsi a templomot lebontatja és helyébe egy jóval nagyobb méretű, későgótikus templomot építtet. A török hódoltság idején Nagyvázsony mezőváros elnéptelenedik, Vázsonykő várának biztonságába húzódik. Sokan áttérnek a protestáns hitre, és a várkápolnát használják imahelyül. Így a templom csaknem kétszáz éven keresztül üresen áll. Az 1700 évek első felében a Zichy család katolikus német családokat telepít az elnéptelenedett birtokaira. A megnövekedett lakosság számára már nem volt elegendő a várkápolna, ezért hozzákezdtek a templom tatarozásához, mely viszonylag jó állapotban vészelte át a végvári harcokat. Az 1723-ban kezdett felújítást barokk stílusban végezték. Ekkor épült a harangtorony, a hajót kórussal látták el, a középkori déli bejáratot befalazták, új bejáratát a torony alatt alakították ki.

A fő és mellékoltárokat parasztbarokk stílusban faragtatták ki, ekkor készült a szintén faragott szószék is. Közel 100 év után a felújított templom is szűknek bizonyult, a ma is használatos – a falu központjában álló – Szent Ilona templom megépítése után ismét üresen állt. Az uradalom raktárnak akarta felhasználni, ettől minden bizonnyal Rómer Flóris „mentette” meg: „Azért mégis kár volna, ha ezen egyházat, mely eredeti idomában kevés költséggel visszahelyezhető lenne, mint hallám, hogy terveztetik magtárul változtatnák át. Kíméljük napról-napra úgyis mindinkább gyérülő egyházi műemlékeinket.”

Az üresen álló templom belseje, faragott oltárai súlyos károkat szenvedett. A helyreállító és restaurációs munkák Éri István vezetésével az 1959-60-as években folytak. Jelenleg évente egyszer, Szent István napján tartanak a templomban istentiszteletet.

- Kinizsi vár

Nagyvázsony ékessége a Kinizsi-vár, melynek már távolról feltűnik a településképből kilógó, robusztus tornya. A zegzugos rom a Balaton-felvidék egyik legizgalmasabb kulturális látványossága.

A vár eredete homályos. Az első feljegyzések a 15. század közepén említik, mint a Vezsenyi család tulajdonát, és valószínűleg ez a földbirtokos família jegyzi az építtetését is. Az erősség 1472 után jelentős átalakításokon esett át. Ekkor adományozta Mátyás király Kinizsi Pálnak, hűséges hadvezérének, aki igazi erődítményt faragott a korábbi főúri fészekből. A védelmi célok érdekében megerősíttette a külső falat, várárkot ásatott, várkápolnát, többszintes lakótornyot, palotaszárnyat és barbakánt (ágyúk elhelyezésére alkalmas kapuvédművet) emeltetett.

Mára csak négyemeletes tornya árulkodik a vár egykori nagyságáról. A torony helyiségeiben berendezett kiállítások az erősség középkori életét mutatják be. Az alsó szinten börtön, az első emeleten az őrség szobája, a másodikon a lovagterem látható. A harmadik szinten az „asszonyház”, a negyediken ásatási leletek, emlékek sorakoznak a vár virágkorából. Van kőtár, kápolna, a várnyomdában verhetünk érmet, és a felújított fegyverkiállítás a Barbakánban is tartogat újdonságokat.

A Kinizsi vár jelenleg felújítás alatt áll.

A vár mögötti dombon áll a fehérre meszelt, támfalas evangélikus templom, füves teraszán Kinizsi Pál lovas szobrával. Sírjának márvány fedőlapja a vár kápolnájában látható.

- Szent Mihály kolostorrom

A Balaton-felvidék egyik legszebb, legnagyobb méretű kolostorromja, mely egyben Kinizsi Pál eredeti sírhelye is.
A kolostort maga Kinizsi Pál és apósa, Magyar Balázs alapították, hogy ezzel létrehozzák családi temetkezési helyüket. A monda szerint az építkezés költségeit Kinizsi egyik török rabjának váltságdíja fedezte. Kinizsit végül valóban ide temették, de sírját később föltárták, sírköve pedig a nagyvázsonyi vár kápolnájába került.

A kolostorhoz tartozó templomot Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. A gótikus boltozat fedte, egyhajós épület nagy méretei még a romokat szemlélve is érződnek: hossza 31 méter volt. Szentélye 8 méter, hajója 9,5 méter szélességű volt. A szentély végének fala eredeti magasságában maradt ránk, a hajónak viszont csak az alapját láthatjuk kirajzolódni a fűben. A legmagasabb falromok a kolostorhoz tartoztak. A kolostort és a hozzá tartozó gazdasági épületeket fal védelmezte, melyet 1959-ben részben kiástak.

A régészeti leletek arról árulkodnak, hogy a kolostorban könyvkötők is dolgoztak. A szerzetesek művei közül 4 kódex maradt fenn. Egyet írtak a veszprémi apácák számára, kettőt Kinizsi Pál feleségének, Magyar Benignának. Utóbbi kettő (a Festetics- és a Czech-kódex) díszes, magyar nyelven írt imádságos könyvek. A negyedik kódexet a közeli Csepely település egyik kisnemesének készítették.

1552-ben, amikor Veszprém elesett, a helyi földesurak nem tétováztak sokat, puskapor segítségével felrobbantották a kolostort. A rom faragott köveit a nagyvázsonyi vár javításához hasznosították, sokat elhordtak belőlük.

- Szent Ilona kápolna

Kellemes hangulatú kis templomromot rejt az erdő az Országos Kéktúra mentén, egészen közel Nagyvázsonyhoz. A már régen eltűnt Tálad falura mára csak a templom falmaradványai emlékeztetnek.
Tálad, más források szerint Tálod falu egyetlen megmaradt emléke a település egyszerű kis templomának romja. Nem sokat tudni róla: valószínűleg a XIII. században épülhetett, egyhajós, keletelt épület lehetett torony nélkül. A falut a szomszédos Pulával együtt 1548-ban, a török elől menekülve hagyták el lakosai, később sem népesült újra (ellentétben Pulával).

Egészen 1970-ig nem lehetett tudni a templom pontos helyét. Nem csoda: sűrű erdő veszi körül, ahol a természet erői meglepő gyorsasággal képesek átalakítani, eltüntetni az ember nyomait. A kis templom falmaradványain jól látszik az egykori kapu nyoma. A látogatóknak információs tábla segít abban, hogy maguk előtt láthassák az épületet fénykorában. Állagmegóvása 2007-ben történt, fakeresztet is állítottak mellé. Névadója a régészek védőszentje.

- Tálodi kolostorrom

A bővizű Kinizsi-forrás medencéje mellett omladozó fal áll a fák sűrűjében. Az egykori pálos kolostor romja mellett pihenőhelyet is találunk.
A Kinizsi-forrás vize és a Bakony sűrű, zárt erdeje ideális helyet jelölt ki a nyugalomra vágyó szerzetesek számára. A kolostort a Rátót nemzetségbeli Keszi család alapította a 13. században, első írásos említése 1263-ból származik. Pálos szerzetesek lakták egészen a 15. század végéig, amikor a pálosok átköltöztek a vázsonyi kolostorba, és helyükre ferences rendi szerzetesek érkeztek. Devecseri Csóron András, a kegyúr a török közeledtének hírére felrobbantatta az épületet 1552-ben.

A templomépületben egy rövid hajó, és egyenes záródású szentély kapott helyet, ehhez északnyugat felől kapcsolódott a kolostor. Közel 600 méteres fal vette körül a kolostort. Mára csak a homlokfal düledező romja maradt fenn az egykori épületegyüttesből - ezt a neves régész, Rómer Flóris találta meg. Rajta egy ajtó és egy ablak látható. Omlásveszély miatt megközelíteni sajnos tilos.

A forrás tette lehetővé a szerzetesek számára, hogy az erdő mélyén, elvonulva élhessenek. A medence falát a 13. században a kolostor lakói építették. Valaha 8 forrás táplálta. Mivel mészköves területen járunk, azaz olyan kőzeten, mely szivacsként nyeli el a felszínre érkező csapadékvizet, a közeli bazaltplatós vidékkel szemben itt már szép számmal találunk stabil hozamú forrásokat. A Kinizsi-forrás is ilyen, gyakorlatilag egész évben számíthatunk a segítségére, ha meg akarnánk tölteni kulacsunkat.

A forrás és a rom 1959 óta védett terület. A helyszínt, melyet az Országos Kéktúra is érint, pihenőpadokkal és asztalokkal szerelték fel.

- Szent Jakab templomrom

Messziről mesebeli fának tűnik a kis, Árpád-kori templom romja, hiszen úgy benőtte a növényzet, hogy csak közelről vesszük észre a még álló falat.
Nemesleányfalu szinte egyidős a magyar állammal, már 1082-ben találunk okleveles említést a településről „Predium Lean” néven. A mai temető helyén állt az akkori falu, középpontjában a kis, egyhajós templommal. A falu a török uralom idején elnéptelenedett, majd a 16. század végén a vissza-, illetve betelepülő lakosok már kissé távolabb, a település mai helyén építkeztek. A templom köré már korábban is temetkeztek, de miután a falu „odébbállt”, az elhagyatott épület környékét állandó jelleggel temetőnek kezdték használni.

A Szent Jakabnak szentelt, román stílusú templom a 11-12. században épülhetett, bár feltárás híján nem sokat tudni az Árpád-kori romról. A nyugati homlokzati fala maradt meg viszonylag épen, középen félköríves záródású ablaknyílással. A kis rom jellegzetessége, hogy még álló falát és az omladékot úgy nőtte be a növényzet, mindenekelőtt egy girbe-gurbán tekergő, vastag indákkal rákúszó borostyán, mintha fává változott volna.

- Igásló - Látogató- és Élményközpont

Egy igazi frissítőpont a túránk végén

 


Legnagyobb magasság
300 m
Teljes táv
8.02 km
A fájlban nulla értékek is lehetnek.

Az útvonalat letöltötték 6 alkalommal.

openstreetmap
http://{s}.tile.openstreetmap.org/{z}/{x}/{y}.png
A Zöldközért is ezt ajánlja: © OpenStreetMap
Distance: {0} {2} Elevation: {1}
Distance: {0} {2} Speed: {1}
Distance: {0} {2} Heart Rate: {1}
Distance: {0} {2} Cadence: {1}
http://zoldkozert.hu/media/com_gpstools/markers/02marker.png
http://zoldkozert.hu/media/com_gpstools/markers/default.png
#0000FF
#0000FF,#c1392b,#ffbe00,#2d3e50,#27ae61,#74065f,#2998d8
2
50
google.maps.MapTypeId.ROADMAP
1
1
1
1
1
1
google.maps.ZoomControlStyle.DEFAULT
google.maps.MapTypeControlStyle.DEFAULT
Távolság
Emelkedés
Sebesség
Heart Rate
km
kmph
m
km
mi
m
ft
mile/hr
ft/sec
km/hr
m/s

 


Hasznos lehet a túra alatt

Szállás

Étel, ital

Érdekelhet ez is

Oldal megoszása

Támogassa adója 1%-val egyesületünket: 18365744-1-03 (Rendelkező nyilatkozat letöltése)

Köszönjük, ha adományoz egyesületünk számára

pixel

Számlaszámunk: 10101047-61524000-01001000

© 2016- Minden jog fenntartva, Zöld Közösségért Természetbarát Egyesület. Terv: www.euromarketing.hu.