Szeretettel várunk februári túránkra a Budai-hegység déli részén található "Budaörsi kopárokhoz"
Jelentkezni a túrakiírás alján található jelentkezési lap kitöltésével tudsz!
Akik egyénileg oldják meg az utazás: a túra 9 órakor indul a Kálvária-domb melletti parkolóból!
A kopárokat alkotó dolomit, a Budai-hegység legidősebb üledékes kőzete, kialakulása 240-210 millió évvel ezelőttire tehető. Az akkor létező Tethys-tenger parti síkságán és sekély peremi részein lerakódó tengeri mésziszapot, az akkor uralkodó meleg, száraz klíma dolomittá alakította.
A Budaörstől északra sorakozó kopasz, sziklás hegyek vonulatán gyaloglunk közepesen nehéz túránkon. A táv 13 km. Változatos túránk láncra fűzi a legszebb panorámát nyújtó magaslatokat. A gyalogtúra a Kálvária-domb melletti parkolóból indul. A Kálvária-domb, a szabályos kúp alakú, 173 méter magas gejzírkúp. A domb aljában a keresztút kezdeténél kis kápolna áll, amelyet 1817-ben Kreis Jakab építtetett (a kápolnát 1945 után lerombolták, a helyi közösségek támogatásával 2002-ben építtették újjá). Kálvária-domb után a Kő-hegy tetején álló Kőhegyi kápolnához gyaloglunk fel, a kápolnát 1855-ben Wendler Ferenc építette, akinek álmában több alkalommal is megjelent Szűz Mária. A kápolnát az év októberében fel is szentelték a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére. A II. világháború során a kápolnát több belövés is érte. Az 1946-ban kezdődött kitelepítést követően a kápolna köveit elhordták. 2003-ban újra építették. A fémkeresztet 1895-ben állították a Kőhegyen. Azonban az 1950-es évek elején egy szervezett vasgyűjtés során eltávolították. 1995-ben egy négy és fél méter magas újabb keresztet helyeztek és szenteltek fel az eredeti helyén.
A Felsősor, majd a Víztorony utcán ereszkedünk le a jelzésig és az emelkedő Gida utcán, pár perc múlva érjük el a sziklafal tövében balra leágazó jelzetlen Odvas-hegyi tanösvényt. Utunk egyik fénypontja ez a meredeken, a sziklák közt kanyargó ösvény, mely felvisz egy hatalmas sziklaképződmény tetejére, ahonnan bámulatos kilátás nyílik Budaörsre, a Kő-hegyre, az Odvas-hegy keleti tömbjének felhagyott kőbányájára. Fokozottan védett területen járunk, ne térjünk le a már kitaposott ösvényekről.
Az Odvas-hegyről leereszkedve egy kis barlang, az Odvas-hegyi odú mellett érünk vissza a túraútra, balra fordulunk a Farkas-hegy felé. A jelet elérva balra tartunk. A Budaörs fölé magasodó Farkas-hegy Magyarország egyik fontos repüléstörténeti helyszíne. A hegy tetején lévő emlékmű az első magyar Vitorlázó Egyesületnek, és a Budaörsön, illetve a Farkas-hegyen 1929-57-ig folytatott gyakorló- és sportrepülésnek állít emléket.
A Farkas-hegy és Szekrényes-hegy nyergéből 600 méteres kitérőt tehetünk a Szekrényes-hegy jellegzetes, asztal formájú csúcsára. A Budaörsi Kopárok legmagasabb pontján állunk, a körkilátás is ennek megfelelően pompás. Északra a Budai-hegység erdős vonulata húzódik, jól kivezető a János-hegyen álló Erzsébet-kilátó is. Tőle kissé balra a makkosmáriai kegytemplom hagymakupolás épülete és Budakeszi házai látszódnak. Délnyugatra a Csiki-hegyek halmai sorakoznak, előttük következő célpontunk, a Szállás-hegy szép ívű kúpjai magaslanak.
Visszatérve a jelű túristaútra Budaörs felé vesszük az irányt, 400 m után a jelzett túraút letér balra, mi egyenesen haladunk továbbra is a Szállás-hegy tömbjét délről kerülő utunkon, míg keresztezzük a utat. A kertek végein vezető úton érünk el a jelű túristaútra, ahol balra fordulunk és mintegy 2,3 km után a kanyargós túraúton elérjük a Huszonnégyökrös-hegyre vezető -et. A hegyről gyönyörű kilátás nyílik nyugati irányba, tiszta időben csodás naplementét is fotózhatunk. Visszatérünk a túrútra és a Tárogató, majd az Orchide utcákon jutunk le az 1 sz. főúthoz. Ha időnk engedi még fel lehet gyalogolni a Törökugrató magyányos tömbjére. (Kb. 3 km a Kálvária-domb melletti pakoló)
A fájlban nulla értékek is lehetnek. | |||
Az útvonalat letöltötték 14 alkalommal. |
Támogassa adója 1%-val egyesületünket: 18365744-1-03 (Rendelkező nyilatkozat letöltése)
Számlaszámunk: 10101047-61524000-01001000