Túraajánlatunk első megállója a Csákvár feletti Haraszt-hegy. A Vértes déli, szárazabb oldalán, a sík puszták és a dolomithegy találkozásánál jellegzetes klímaviszonyú terület alakult ki, amely nemcsak geológiai, hanem botanikai különlegességeket is rejt. Jellegzetes növénytársulásai alapján egy kis mediterrán szigetre emlékeztet.
Utunk során láthatunk cserszömörcét, az országban csak itt előforduló, eredetileg mediterrán elterjedésű keleti gyertyánt, szárazságkedvelő molyhos tölgyet. Megismerhetjük a dolomit kőzet sajátosságát, az ún, "dolomitjelenséget". A nyílt dolomit sziklagyepeken pedig megtalálhatjuk a dolomit alapkőzetén virító, illatos Szent István király szegfűt és a magyar gurgolyát is.
Rövid körtúra, a Kőlik-völgyben a Kerek-hegy tetejére vezető néhány kaptató kivételével könnyű erdei séta. A túra rövid, könnyű.
A tanösvény a Csákvárról kivezető Gánti úton lévő vízműtelep mellől érhető el.
A túranap második állomása a Gánti felhagyott bauxitbányák területei. Gánt központjától indulunk a S+ jelzésen DDK felé, majd az aszfalt útról letérve a régi bányák közötti erdős-rétes területen haladunk. 2,7 km múlva jobbról csatlakozik a jelzés, párszáz méter után érjük el az Európában is ritkaságnak számító Bauxitföldtani Parkot. Az egykori bauxitbánya külszíni fejtése kihagyhatatlan látnivaló, igazi marsbéli táj a Vértes hegységben. A gánti szabadtéri geológiai múzeum fantasztikus hely, geológiában teljesen járatlan látogatók számára is maradandó élmény a hullámzó vörös lankákon sétálgatni, a számtalan, izgalmas fotótémában bővelkedő hatalmas katlanban kalandozni.
A tanösvény bejárása után visszagyaloglunk a jelzésen, majd a jelzést követve, szép kiálások mellett érünk Gántra.
1. túra: 3,5 km, Szk. fel: 157 m 2. túra: 8 km. Szk. fel: 146 m
A bánya története Gánton 1920-ban bukkantak a jelentős karsztbauxittelepre. A külszíni bányát 1926-ban nyitották meg. Az 1930-as években a világ egyik legismertebb bauxitbányája volt, de mára kimerült. A II. világháború idején teljes kapacitását Németország foglalta le hadiipara számára. A bánya csúcstermelése 1953-ban, 600 000 tonna volt. Egymás után nyitották meg a különböző külszíni fejtéseket, öt helyen is bányásztak bauxitot Gánt határában. Az 1980-as évekre a telepek kimerültek, 1987-ben pedig meg is szűnt a kitermelés. Azóta a Vértes oldalában lévő hatalmas, felszakított sebeknek tűnő fejtéseket rekultiválták, több-kevesebb sikerrel visszaadták őket a természetnek. A jelenleg látogatható, a 80-as években nyitott külszíni fejtés kivételével, ahol létrehozták a páratlan szabadtéri geológiai múzeumot.
Min. magasság
175 m
Teljes leejtő
769 m
Max. magasság
328 m
Teljes távolság
11.47 km
Teljes szintemelkedés
551 m
Útpontok
10
A fájlban nem elérhető értékek 0-ként jelenhetnek meg.
A gyönyörű kilátópontokat rejtő útunk a Pilisszentléleket koszorúzó hegyek gerincén vezet, érintve a hajdani pálos kolostor meseszép környezetben fekvő romjait, majd a Felső-Ecset-hegy, István-tető minden irányba szép kilátást adó gerincén át a Béla-tetőről ereszkedünk le a Csenke-patak völgyébe. A Fári-kút melletti pihenő után a bátrabb túratársak a Vaskapu oldalán felkapaszkodva érkeznek be Esztergom határába. A könnyebb, de kicsiveel hosszabb útvonalat választók a hegy tömbjét megkerülve érik el Esztergom központját. (Mindkét úton túravezető biztosítja a tájékozódást).
Egyesületünk gondol azokra is, akik nem a gyaloglásért szeretnének ezen a túrán részt venni. Lehetőség adódik egész napos esztergomi városlátogatásra. Kellemes sétáva lehet felkeresni a város nevezetességeit, látnivalóit (ismertetők lentebb):
- Esztergomi bazilika - Királyi palota - A Szent Adalbert Központ és a két kanonoksor - Sötétkapu - Víziváros, Macskalépcső - Macskalépcső - Főszékesegyházi könyvtár - Keresztény Múzeum - Balassa Bálint Múzeum - Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi - Veprech-torony és reneszánsz vízgép - Duna Múzeum - Központi Kávéház - Szent Tamás-hegy: kálvária és kápolna - Babits Mihály Emlékház - Mária Valéria híd - A város főtere – Széchenyi tér - Szent Anna (Kerek-) templom - Rác templom (Szent Mihály templom)
Min. magasság
133 m
Teljes leejtő
986 m
Max. magasság
496 m
Teljes távolság
14.43 km
Teljes szintemelkedés
653 m
Útpontok
7
A fájlban nem elérhető értékek 0-ként jelenhetnek meg.
Útpont/POI Részletek
#
Magasság
Résztáv
Távolság
1 {"id":380,"track_id":26,"name":"P\u00e1los kolostor romjai","description":"","icon":null,"created_by":0,"created":"2022-05-24 11:10:34","latitude":47.734588600000002,"longitude":18.8435898,"speed":"0.00","distance":"0.00","part_distance":"0.00","part_time":0,"hr":0,"elevation":"0.00"}
6 {"id":385,"track_id":26,"name":"Becket Szent Tam\u00e1s-k\u00e1polna","description":"","icon":null,"created_by":0,"created":"2022-05-24 11:10:34","latitude":47.796718599999998,"longitude":18.740659699999998,"speed":"0.00","distance":"11001.85","part_distance":"423.27","part_time":0,"hr":0,"elevation":"0.00"}
Becket Szent Tamás-kápolna
0 m
0.42 km
11 km
7 {"id":386,"track_id":26,"name":"Eredeti F\u00e9ny Zen Templom","description":"","icon":null,"created_by":0,"created":"2022-05-24 11:10:34","latitude":47.787441299999998,"longitude":18.794149399999998,"speed":"0.00","distance":"15126.06","part_distance":"4124.21","part_time":0,"hr":0,"elevation":"0.00"}
Esztergomi bazilika Esztergom büszkesége a bazilika, hivatalos nevén a Nagyboldogasszony– és Szent Adalbert-főszékesegyház. Ez nemcsak az ország legjelentősebb temploma, de méreteiben is a legnagyobb: kereken 100 méter magas. Magassága mellett jó néhány más rekorddal is büszkélkedhet, például rögtön akkor szembesülünk eggyel, ha belépünk a templomba: a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképével találjuk szemben magunkat. A bazilika legszebb része a Bakócz-kápolna, a magyarországi reneszánsz legértékesebb megmaradt alkotása, amely csodával határos módon túlélte a török megszállást. Az altemplom hagyományosan az esztergomi érsekek temetkezési helye, itt található Mindszenty József bíboros sírja is. Az Esztergomi bazilika emeletén működik a Főszékesegyházi Kincstár, amely a maga nemében a leggazdagabb az országban és világviszonylatban is kiemelkedő ötvös és textil gyűjteménnyel rendelkezik. A kincstár legértékesebb darabja, egyben az ország legnagyobb ékszerkincse Mátyás király kálváriája, egy talpas aranykereszt. Tiszta aranyból készült, és több mint száz keleti gyönggyel, drágakövekkel, szobrászzománccal díszítették. A gyűjtemény ezen túl a 11. századtól a napjainkig felhalmozott műkincseket és drágaságokat mutat be, továbbá a szertartásokhoz használt liturgikus tárgyakat. A templom látogatása díjmentes, az altemplomba, a kupolába és a kincsárba kell jegyet váltani.
Királyi palota A bazilika mellett áll a királyi palota, amely eredetileg királyi rezidenciának épült. 1198-ban Imre király lemondott a várról az érsek javára, így a palota fokozatosan érseki székhellyé vált. Története – mint minden várnak – ennek is igen fordulatos. A Vármúzeum emblémájában szerepel egy rózsaablak, amely a 12. századi várkápolnában megcsodálható. A kápolna az egyik legszebb része a várnak, egyedülálló az országban. A palota teljes körű felújítása 2015-re készült el – így annak is érdemes megnézni, aki korábban már végigjárta.
A Szent Adalbert Központ és a két kanonoksor A Szent Adalbert központ a Szent István tér északi oldalán, az esztergomi bazilika szomszédságában található. A Hild József által tervezett és 1865-ben elkészült Régi Szeminárium valaha 150-200 kispapnak adott otthont. Az épület a viharos történelem során különböző tulajdonban és rendeltetésben működött, volt például tisztképző iskola, hadosztályparancsnokság, majd katonai kórház. Az épületet 1990-ben került vissza az egyházhoz. Az épületet egy tudományos, kulturális és oktatási központtá alakították ki, jelenleg számos intézmény otthona (itt székel például az Esztergomi Hittudományi Főiskola és a Prímási és Főkáptalani Levéltár). Mellette áll az Északi Kanonok sor már renovált tömbje, melynek párja, a tér déli oldalán még felújításra vár.
Sötétkapu Az esztergomi Sötétkapu egy körülbelül 90 méteres átjáró a Várhegy hatalmas mesterséges lejtője alatt. Nevét onnan kapta, hogy régen nem volt itt világítás, elég félelmetes lehetett átsétálni rajta. Most ezen keresztül lehet autóval áthajtani a Régi Szeminárium épületétől a Pázmány Péter Katolikus Egyetem felé (egy irányban).
Víziváros, Macskalépcső Esztergomban a Királyi Palota alatti része a Duna-part irányába az igazi óvárosa – ma Víziváros néven ismert. Itt vannak a legbájosabb macskaköves utcák és leghangulatosabb házak!
Macskalépcső A Víziváros “főutcájáról”, a Berényi Zsigmond utcáról indul a várba és a Bazilikához vezető keskeny, meredek lépcsősor, a Macskalépcső. A 200 méteres távon mintegy 200 lépcsőt kell megmászni. Ezt a sikátorszerű utat még a középkorban alakították ki. Egészen a 19. századik használták, majd a Bazilika építésének idején lezárták és betemették. Egészen a kilencvenes évekig használaton kívül állt, de a rendszerváltás után kiásták és rendbe tették.
Főszékesegyházi könyvtár Számos könyvtár és levéltár található a városban, köztük az országos viszonylatban is kiemelkedő Főszékesegyházi Könyvtár vagy más néven Bibliotheca. A könyvtár a 176 ezres állományával Magyarország legrégebbi és leggazdagabb egyházi könyvtára.
Keresztény Múzeum A Keresztény Múzeum a legjelentősebb egyházi gyűjtemény az országban, de világviszonylatban is jelentős: a vatikáni és müncheni után a világ harmadik leggazdagabb keresztény múzeumának tartják. A múzeum a 13. századtól a 19. századig őriz magyar, olasz, német, németalföldi és osztrák festőktől származó képeket, továbbá magyar késő középkori és reneszánsz kori műalkotásokat.
Balassa Bálint Múzeum A múzeumnak hatalmas, 200 ezer darabos gyűjteménye van, de itt csak 1900 tárgyat tudtak elhelyezni a néhány teremben. Akadnak bronzkori tárgyak, vaskori edények, római kori korsók, törökkori díszedények, fegyverek, hajómakettek, néprajzi tárgyak és csodás régi könyvek.
Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi Az esztergomi török uralom 130 éves ideje alatt, az 1600-as évek első felében épült a dzsámi, amelyhez ma Magyarországon nincs hasonló. Különlegességét nem csak az adja, hogy ez volt az Oszmán Birodalomban az Isztambultól legtávolabb eső mecset északnyugati irányban. A kialakítása sem a szokásos: a korabeli utca fölé épült, az aljában kialakított kapukon zajlott a városi forgalom. Az épület alaprajza egyáltalán nem hasonlít a legismertebb magyarországi dzsámikéhoz, ráadásul kupolája se volt, ennek köszönhető, hogy sokáig csak néhány szakértő sejtette erről az épületről, hogy eredetileg török dzsámi lehetett.
Veprech-torony és reneszánsz vízgép Itt, az egykor kulcsfontosságú bástyafalon belül működött az a reneszánsz vízgép is, amely 50 méter magasra pumpálta fel a Dunából származó ivóvizet 210 éven keresztül. Ezt a gépet az egyik legismertebb esztergomi érseknek, Vitéz Jánosnak köszönhetjük, aki elhatározta, hogy egy fürdőt építtet magának fenn a várban, amit folyamatosan friss Duna-vízzel táplál majd. A vízemelő berendezést a Mátyás-király udvarában dolgozó firenzei építész tervezte meg, és a szerkentyű 210 éven keresztül biztosított a vizet a várkerületbe.
Duna Múzeum Ez az ország egyetlen vízgazdálkodással kapcsolatos múzeuma, ahol többek közt a hídépítéssel, folyószabályozással kapcsolatos Széchenyi-iratokat is őrzik. Pár éve megújult, így most modern térben sétálhatunk a muzeális értékű fotók, iratok és tárgyak közt.
Központi Kávéház A Központi Kávéház, mai nevén a Szamos Cukrászda a belvárosában található. Már csak azért is érdemes betérni, mert ez az 1841-ben alapított kávéház Babits Mihály törzshelye volt esztergomi évei során – az egyik asztal üveglapja alatt emlékére korabeli fotókat, dokumentumokat találhatunk.
Esztergomi Zsinagóga Esztergom egyetlen zsinagógája a II. világháború óta Művelődési Házként működik. A kétszintes épületet Baumhorn Lipót, Lechner Ödön munkatársa tervezte.
Szent Tamás-hegy: kálvária és kápolna Pár lépés az egykori zsinagógától az az apró tér, ahol időnként szabadtéri kiállítások vannak és ahonnan a Szent Tamás-hegyre vezető lépcső indul. Itt áll az ország legnagyobb napóráját! A hegy Becket Tamásról kapta a nevét, a hegytetőn levő kis kápolna vele kapcsolatos ereklyét is őriz. A magaslatról csodaszép kilátás nyílik a városra.
Babits Mihály Emlékház Irodalomkedvelők zarándokhelye a Babits Mihály Emlékház a költő egykori nyári lakjában. A korabeli bútorok, fotók is érdekesek, de a legjobb maga a házikó fantasztikus nyugalmával és panorámájával. Külső falán híres költők, írók, festők kézjegye látható, akik mind itt jártak vendégségben.
Mária Valéria híd Az 1895-ben elkészült, 518 méter hosszú Mária Valéria híd Esztergomot köti össze a szlovákiai Párkánnyal. A visszavonuló német csapatok 1944 decemberében a három középső nyílást felrobbantották, és az újjáépítésre 57 évet kellet várni. Sok-sok huzavona, tárgyalás és egyeztetés után 2000 októberében végül megkezdődött az építkezés és egy év múlva már át is adták az elkészült hidat.
A város főtere – Széchenyi tér Hangulatos, nyüzsgő és pompás házakkal szegélyezett Esztergom főtere, a Széchenyi-tér, melyet 2006-ban alaposan felújítottak. Kitiltották a gépjárműforgalmat, a legtöbb épületből vendéglátó egységet hoztak létre, elkészítették az Ister-kutat, a fontosabb épületek díszkivilágítást kaptak és bájos, oroszlános padokat helyeztek el a téren. Az esztergomi várban talált oroszlán ábrázolás, a királyi hatalom jelképe köszön vissza mindenhol a városban, így a Széchenyi téren is: a padokon, a csatornafedeleken, a posta előtti márványlapokon.
Szent Anna (Kerek-) templom Az Esztergom déli városrészében elhelyezkedő klasszicista stílusú Szent Anna templom, közismert nevén a kerektemplom, kör alaprajzú. A római katolikus templom tervezésekor a Bazilika kupolájának megépítését modellezték le. Csak a misék idején van nyitva, ilyenkor fel lehet menni a kilátóteraszra.
Rác templom (Szent Mihály templom) A rác templom tulajdonképpen görög katolikus templom, de a török időkben ezen a helyen állt a rácok temploma, ezért ez a név maradt rajta.
Prímás-sziget Esztergom különleges része a Nagy-Duna és a Kis-Duna közötti 2,7 kilométer hosszú terület, a Prímás-sziget. A szigetre öt különböző híd vezet a városból, ezek közül a déli városrészben található Tabán-híd és a belvárosból közvetlenül a Mária Valéria-hídra és Prímás-szigetre vezető Bottyán-híd használható autóval, a többi csak gyalogosan.
Szeretettel várunk gyalogtúránkra az Észak-Gerecsében egyedülálló Bajóti Öreg-kőre és csodálatos környékére.
? Gyalogtúránkat a csendes gerecsei falvak egyikében kezdjük. Nagysáp ugyancsak messze esik a forgalmasabb utaktól. Igazi gyöngyszemfalvak között vezet utunk. Felkapaszkodunk a mára eltünt Berényvár dombjára, majd Péliföldszentkereszt ősi, csodatévő zarándokhelyét látogatjuk meg. Folytatva utunkat a Látó-hegy alatti patakvölgyben sétálunk túránk fő célpontja, az Öreg-kő felé.
? Az Öregkő csúcsa alatt, 330 m magasan nyílik az É felé néző Jankovich-barlang. A barlang elejét a múlt század végén kőbányászással elpusztították. A mai állapotában 27 m hosszú, 5-8 m széles, a kürtős résztől eltekintve 5-6 m magas nagy teremből és az ehhez csatlakozó 15 m hosszú, 3-4 m széles hátsó üregből álló barlang a legfontosabb dunántúli paleolitikus lelőhelyek közé tartozik...
❓ Miért igazán különleges a Jankovich-barlang? A bejárat után egy 35 méter hosszú csarnok található, hatalmas, 20 méter magas kupolája 8 méter átmérőjű, szabályos kör alakú. A Péliföldszentkereszti templom 24 méter hosszú, 9 illetve 5 méter széles, toronymagassága nem éri el a 20 métert, így tehát akár be is férne a barlangba.
A Jankovich-barlang régészeti jelentőségét jól mutatja, hogy az itt talált leletanyagról egy különálló őskőkori kultúra, – a Jankovichien – kapta a nevét.
? Jelentkezni a túrakiírás alján található jelentkezési lap kitöltésével tudsz!
A túra időjárástól függetlenül meg lesz tartva.
Min. magasság
139 m
Teljes leejtő
703 m
Max. magasság
353 m
Teljes távolság
13.07 km
Teljes szintemelkedés
534 m
Útpontok
9
A fájlban nem elérhető értékek 0-ként jelenhetnek meg.
Szeretettel ajánljuk túraútvonalunkat, ami az Imrehegy iskola buszmegállótól indul.
Szöveg színe a főképenképen: Sötét
Kezdés pontos dátuma, óra, perc: 2021-02-20 08:05
Vége pontos dátuma, óra, perc: 2021-02-20 16:30
Túra kiindulópontja: 46.4738046,19.3139754
Részvételi díj: ingyenes
Utazás típusa: tömegközlekedés
Távolság: 16
Szintkülönbség: 350
GPX file neve: 210220-imrehegy-csaszartoltes.gpx
Utvonalleírás: 600 métert haladunk Kiskunhalas felé a műúton, majd jobbra fordulunk a Káptalani-majori pince felé tartó útra, a műemlépületet elhagyva 1,5 km után érünk a 2019-es év fája verseny egyik nevezettjéhez. A terebélyes eperfa egy tanya udvarán áll, kis mesterséges tóval kerítve. Az utunkat óriási diófaültetvények, gyümölcsösök kísérik. A Csanádi szőlőbirtok kapuja előtt egy szekérútra fordulunk jobbra, majd 500 méter után balra tartva Csala-puszta és Középcsala felé vesszük az irányt. Középcsalát elhagyva választhatunk, hogy Kiscsalára vagy Császártöltésre gyaloglunk tovább.
Látnivalók: - kalocsai káptalan egykori pincéje - 140 éves fekete eperfa - gyümölcsösök - Csala-puszta (volt Csalaegyháza - Letölthető helytörténeti leírás) - Császártöltés (pincék, sváb lakóházak)
- A túra kiindulópontja könnyen elérhető tömegközlekedési eszközökkel: A Kiskunhalasról induló buszjáratok időpontjai: 07:05, 08:05, 09:30. - A túraajánlatunk egyéni túra, ha nem akarsz találkozni senkivel, akkor a megadott időpontban ne gyere erre az útvonalra, de ha véletlenül mégis erre jársz, akkor köszönünk egymásnak.
A túraút bejárását egyénileg vagy szűk családi körben, a kijárási időszakok figyelembe vételével ajánljuk!
A kopárokat alkotó dolomit, a Budai-hegység legidősebb üledékes kőzete, kialakulása 240-210 millió évvel ezelőttire tehető. Az akkor létező Tethys-tenger parti síkságán és sekély peremi részein lerakódó tengeri mésziszapot, az akkor uralkodó meleg, száraz klíma dolomittá alakította.
A Budaörstől északra sorakozó kopasz, sziklás hegyek vonulatán gyaloglunk közepesen nehéz túránkon. A táv 13 km. Változatos túránk láncra fűzi a legszebb panorámát nyújtó magaslatokat. A gyalogtúra a Kálvária-domb melletti parkolóból indul. A Kálvária-domb, a szabályos kúp alakú, 173 méter magas gejzírkúp. A domb aljában a keresztút kezdeténél kis kápolna áll, amelyet 1817-ben Kreis Jakab építtetett (a kápolnát 1945 után lerombolták, a helyi közösségek támogatásával 2002-ben építtették újjá). Kálvária-domb után a Kő-hegy tetején álló Kőhegyi kápolnához gyaloglunk fel, a kápolnát 1855-ben Wendler Ferenc építette, akinek álmában több alkalommal is megjelent Szűz Mária. A kápolnát az év októberében fel is szentelték a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére. A II. világháború során a kápolnát több belövés is érte. Az 1946-ban kezdődött kitelepítést követően a kápolna köveit elhordták. 2003-ban újra építették. A fémkeresztet 1895-ben állították a Kőhegyen. Azonban az 1950-es évek elején egy szervezett vasgyűjtés során eltávolították. 1995-ben egy négy és fél méter magas újabb keresztet helyeztek és szenteltek fel az eredeti helyén.
A Felsősor, majd a Víztorony utcán ereszkedünk le a jelzésig és az emelkedő Gida utcán, pár perc múlva érjük el a sziklafal tövében balra leágazó jelzetlen Odvas-hegyi tanösvényt. Utunk egyik fénypontja ez a meredeken, a sziklák közt kanyargó ösvény, mely felvisz egy hatalmas sziklaképződmény tetejére, ahonnan bámulatos kilátás nyílik Budaörsre, a Kő-hegyre, az Odvas-hegy keleti tömbjének felhagyott kőbányájára. Fokozottan védett területen járunk, ne térjünk le a már kitaposott ösvényekről.
Az Odvas-hegyről leereszkedve egy kis barlang, az Odvas-hegyi odú mellett érünk vissza a túraútra, balra fordulunk a Farkas-hegy felé. A jelet elérva balra tartunk. A Budaörs fölé magasodó Farkas-hegy Magyarország egyik fontos repüléstörténeti helyszíne. A hegy tetején lévő emlékmű az első magyar Vitorlázó Egyesületnek, és a Budaörsön, illetve a Farkas-hegyen 1929-57-ig folytatott gyakorló- és sportrepülésnek állít emléket.
A Farkas-hegy és Szekrényes-hegy nyergéből 600 méteres kitérőt tehetünk a Szekrényes-hegy jellegzetes, asztal formájú csúcsára. A Budaörsi Kopárok legmagasabb pontján állunk, a körkilátás is ennek megfelelően pompás. Északra a Budai-hegység erdős vonulata húzódik, jól kivezető a János-hegyen álló Erzsébet-kilátó is. Tőle kissé balra a makkosmáriai kegytemplom hagymakupolás épülete és Budakeszi házai látszódnak. Délnyugatra a Csiki-hegyek halmai sorakoznak, előttük következő célpontunk, a Szállás-hegy szép ívű kúpjai magaslanak.
Visszatérve a jelű túristaútra Budaörs felé vesszük az irányt, 400 m után a jelzett túraút letér balra, mi egyenesen haladunk továbbra is a Szállás-hegy tömbjét délről kerülő utunkon, míg keresztezzük a utat. A kertek végein vezető úton érünk el a jelű túristaútra, ahol balra fordulunk és mintegy 2,3 km után a kanyargós túraúton elérjük a Huszonnégyökrös-hegyre vezető -et. A hegyről gyönyörű kilátás nyílik nyugati irányba, tiszta időben csodás naplementét is fotózhatunk. Visszatérünk a túrútra és a Tárogató, majd az Orchide utcákon jutunk le az 1 sz. főúthoz. Ha időnk engedi még fel lehet gyalogolni a Törökugrató magyányos tömbjére. (Kb. 3 km a Kálvária-domb melletti pakoló)
Min. magasság
143 m
Teljes leejtő
775 m
Max. magasság
351 m
Teljes távolság
12.09 km
Teljes szintemelkedés
630 m
Útpontok
10
A fájlban nem elérhető értékek 0-ként jelenhetnek meg.
A túra a harkakötönyi vasútállomásról indul, át a falun a halastavak nyugati oldalán vezet a Halas határán álló öreg tölgy felé. A túra néhol forgalmas de általában csendes földutakon vezet Kiskunhalasra.
Látnivalók:
szikes legelőterületek
halastó helyi élővilággal
"Vigyázó tölgy" (2025 Az Év fája szavazáson második helyezett)
A túra kiindulópontjai könnyen elérhetőek tömegközlekedési eszközökkel (menetrendek.hu).
(Ez a túraútvonal a Zöld Közösségért TBE által tervezett út)
Madárdalos erdőt és jó túraidőt kívánunk!
Az útvonal zöld sávval jelölve !
Min. magasság
109 m
Teljes leejtő
361 m
Max. magasság
137 m
Teljes távolság
16.31 km
Teljes szintemelkedés
374 m
Útpontok
4
A fájlban nem elérhető értékek 0-ként jelenhetnek meg.
Bármilyen időszakban remek lehetőség, hogy bejárja a festői Alföldi tájat a 2023 őszén kijelölt gyalogtúra útvonalunkon, amely Kiskunhalas és Kunfehértó között húzódik. Ez a túraútvonal nemcsak a gyönyörű tájakat és az egykori tómedreket kínálja, hanem családbarát és biztonságos túrázási élményt is biztosít minden korosztály számára.
Túraútvonal részletei:
Útvonal: Kiskunhalas és Kunfehértó között, homokos terep
Jelzés: ZÖLD jelzés (Z sáv )
Tömegközlekedéssel elérhető: Igen, a túraútvonal könnyen megközelíthető tömegközlekedéssel. (menetrendek.hu)
Főbb jellemzők:
Alföldi táj: Az útvonal a csodálatos Alföldi tájakon vezet keresztül, ahol a látogatók élvezhetik a végtelen réteket, az egyedi növény- és állatvilágot, valamint a szelíd tájat, amely különösen kedves a természetkedvelők számára.
Egykori tómedrek: A túra során számos egykori tómeder nyomait láthatjuk, amelyek különleges természeti formákat és érdekes ökológiai jellemzőket kínálnak. Ezek a területek gazdag növény- és állatvilágnak adnak otthont, és izgalmas felfedeznivalót jelentenek.
Családbarát: Az új útvonal gondosan tervezett, hogy minden korosztály számára megfelelő legyen. Az útvonal nem túl nehéz, és a szintek is mérsékeltek, így a családok is biztonságosan élvezhetik a túrázást.
Biztonságos túrázás: Az útvonal kijelölése során nagy figyelmet fordítottunk a biztonságra. A jól követhető jelzések segítik a túrázókat a tájékozódásban.
Elérhetőség: A kezdőpontok és végpontok könnyen megközelíthetők tömegközlekedéssel, így a túrázók egyszerűen érhetik el az útvonalat anélkül, hogy saját autóra lenne szükségük.
Praktikus információk:
Hossz: Az útvonal hossza ideális a családi túrázáshoz és a természetkedvelők számára, és a túra időtartama változó, attól függően, hogy mennyi időt szeretnénk eltölteni a természetben.
Jelölések: A túraútvonalat zöld színnel jelöltük, amely jól látható a terepen, és könnyen követhető a túrázók számára.
Pihenőhelyek: Az útvonal mentén nincsen pihenőhely, a településeken érdemes feltankolni a szükséges folyadékmennyiséggel (nyáron kifejezetten extrém meleg is lehet!)
Ajánlott tevékenységek:
Madármegfigyelés: Az egykori tómedrek és az Alföldi táj ideális helyszínek madármegfigyeléshez.
Fotózás: A táj szépsége és az egykori tómedrek különleges látványt nyújtanak, amely tökéletes hátteret biztosít a természetfotókhoz.
Tavaszi túraajánlatunk a Naszály gyönyörű kilátást adó túraösvényeire visz. Több lehetőség is adódik a Naszály megmászására, mi most a Kosdról induló rövidebb utat ajánljuk.
Túránk a Bányai utcán indul a Z↺ jelzésen, nemsokára elérjük a bányászemlékművet, majd a S+ jelet, amin balra fordulunk és követünk egészen a K▲ jelzésig (6,2 km). Közben a Nagybányakö felhagyott bányáját érintjük. Az úton egész végig szép kilátás kísér bennünket és, ha mindez nem lenne elég, egy kis kitőrével folytatva a gyaloglást leereszkedünk a Látó-hegy nagyszerű panorámát nyújtó kilátópontjára. A visszafordulunk és a K▲ jelzésen felkapaszkodunk az Országos Kéktúra Naszályon vezető ösvényére, amin mi jobbra tartunk a kaptatón és párszáz méter múlva már a Naszály tetején állhatunk. Bő kilométert gyaloglunk lefelé a Násznép-barlangigm majd visszatérve a K jelen lefelé vesszük az irányt. A Kopasz-tetőn mostmár Északra is kiválló kilátásunk van, lenyűgöző panoráma tárul elénk. Foltajuk utunkat a kéken egészen a P jelig, jobbra fordulva szűk három kilométer múlva érkezünk vissza Kosdra.
A túrán nemcsak a Naszály geológiai értékeit láthatjuk, de a néphagyományok és emlékek útját is bejárhatjuk. És amiért igazán érdemes erre túrázni, az a csodálatos panoráma.
Min. magasság
159 m
Teljes leejtő
869 m
Max. magasság
660 m
Teljes távolság
12.46 km
Teljes szintemelkedés
709 m
Útpontok
4
A fájlban nem elérhető értékek 0-ként jelenhetnek meg.
Gyalogtúra az eldugott Koppány-patak völgyében. Hogyan kerül Gül Baba szobra Törökkoppányba? Miért nem Zicsen van a Zichy-kastély? És még sok érdekesség várható novemberi túránkon.
Találkozó 5:30-kor a Gimnázium utcai parkolóból (térkép: http://bit.ly/2LIGzuf). Utazás busszal. Buszindulás 5:45.
A jelentkezés a részvételi díj befizetésével válik véglegessé.
Novemberi túránk igazi időutazás lesz a történelemben és hitéletben egyaránt. Rövid gyaloglásunk alatt meglátogatjuk a Nagyvázsony környékén álló szakrális helyeket, az őszülő erdőben felkeressük az eldugott kolostorromokat is.
- Szent István templom
Nagyvázsony legrégebbi építészeti emléke. Építésének ideje nem ismert, a feltételezések szerint alapja, egy, az Árpád-korban épült románkori templom. Első írásos emlék viszonylag késői keltezésű, 1425-ből származik, és erősen romladozó templomról értesülhetünk. Bár a birtok akkori tulajdonosa Vezsenyi László, végrendeletében 500 aranyat hagy a templom felújítására, erre csak Kinizsi Pál idejében kerül sor.
Kinizsi a templomot lebontatja és helyébe egy jóval nagyobb méretű, későgótikus templomot építtet. A török hódoltság idején Nagyvázsony mezőváros elnéptelenedik, Vázsonykő várának biztonságába húzódik. Sokan áttérnek a protestáns hitre, és a várkápolnát használják imahelyül. Így a templom csaknem kétszáz éven keresztül üresen áll. Az 1700 évek első felében a Zichy család katolikus német családokat telepít az elnéptelenedett birtokaira. A megnövekedett lakosság számára már nem volt elegendő a várkápolna, ezért hozzákezdtek a templom tatarozásához, mely viszonylag jó állapotban vészelte át a végvári harcokat. Az 1723-ban kezdett felújítást barokk stílusban végezték. Ekkor épült a harangtorony, a hajót kórussal látták el, a középkori déli bejáratot befalazták, új bejáratát a torony alatt alakították ki.
A fő és mellékoltárokat parasztbarokk stílusban faragtatták ki, ekkor készült a szintén faragott szószék is. Közel 100 év után a felújított templom is szűknek bizonyult, a ma is használatos – a falu központjában álló – Szent Ilona templom megépítése után ismét üresen állt. Az uradalom raktárnak akarta felhasználni, ettől minden bizonnyal Rómer Flóris „mentette” meg: „Azért mégis kár volna, ha ezen egyházat, mely eredeti idomában kevés költséggel visszahelyezhető lenne, mint hallám, hogy terveztetik magtárul változtatnák át. Kíméljük napról-napra úgyis mindinkább gyérülő egyházi műemlékeinket.”
Az üresen álló templom belseje, faragott oltárai súlyos károkat szenvedett. A helyreállító és restaurációs munkák Éri István vezetésével az 1959-60-as években folytak. Jelenleg évente egyszer, Szent István napján tartanak a templomban istentiszteletet.
- Kinizsi vár
Nagyvázsony ékessége a Kinizsi-vár, melynek már távolról feltűnik a településképből kilógó, robusztus tornya. A zegzugos rom a Balaton-felvidék egyik legizgalmasabb kulturális látványossága.
A vár eredete homályos. Az első feljegyzések a 15. század közepén említik, mint a Vezsenyi család tulajdonát, és valószínűleg ez a földbirtokos família jegyzi az építtetését is. Az erősség 1472 után jelentős átalakításokon esett át. Ekkor adományozta Mátyás király Kinizsi Pálnak, hűséges hadvezérének, aki igazi erődítményt faragott a korábbi főúri fészekből. A védelmi célok érdekében megerősíttette a külső falat, várárkot ásatott, várkápolnát, többszintes lakótornyot, palotaszárnyat és barbakánt (ágyúk elhelyezésére alkalmas kapuvédművet) emeltetett.
Mára csak négyemeletes tornya árulkodik a vár egykori nagyságáról. A torony helyiségeiben berendezett kiállítások az erősség középkori életét mutatják be. Az alsó szinten börtön, az első emeleten az őrség szobája, a másodikon a lovagterem látható. A harmadik szinten az „asszonyház”, a negyediken ásatási leletek, emlékek sorakoznak a vár virágkorából. Van kőtár, kápolna, a várnyomdában verhetünk érmet, és a felújított fegyverkiállítás a Barbakánban is tartogat újdonságokat.
A Kinizsi vár jelenleg felújítás alatt áll.
A vár mögötti dombon áll a fehérre meszelt, támfalas evangélikus templom, füves teraszán Kinizsi Pál lovas szobrával. Sírjának márvány fedőlapja a vár kápolnájában látható.
- Szent Mihály kolostorrom
A Balaton-felvidék egyik legszebb, legnagyobb méretű kolostorromja, mely egyben Kinizsi Pál eredeti sírhelye is. A kolostort maga Kinizsi Pál és apósa, Magyar Balázs alapították, hogy ezzel létrehozzák családi temetkezési helyüket. A monda szerint az építkezés költségeit Kinizsi egyik török rabjának váltságdíja fedezte. Kinizsit végül valóban ide temették, de sírját később föltárták, sírköve pedig a nagyvázsonyi vár kápolnájába került.
A kolostorhoz tartozó templomot Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. A gótikus boltozat fedte, egyhajós épület nagy méretei még a romokat szemlélve is érződnek: hossza 31 méter volt. Szentélye 8 méter, hajója 9,5 méter szélességű volt. A szentély végének fala eredeti magasságában maradt ránk, a hajónak viszont csak az alapját láthatjuk kirajzolódni a fűben. A legmagasabb falromok a kolostorhoz tartoztak. A kolostort és a hozzá tartozó gazdasági épületeket fal védelmezte, melyet 1959-ben részben kiástak.
A régészeti leletek arról árulkodnak, hogy a kolostorban könyvkötők is dolgoztak. A szerzetesek művei közül 4 kódex maradt fenn. Egyet írtak a veszprémi apácák számára, kettőt Kinizsi Pál feleségének, Magyar Benignának. Utóbbi kettő (a Festetics- és a Czech-kódex) díszes, magyar nyelven írt imádságos könyvek. A negyedik kódexet a közeli Csepely település egyik kisnemesének készítették.
1552-ben, amikor Veszprém elesett, a helyi földesurak nem tétováztak sokat, puskapor segítségével felrobbantották a kolostort. A rom faragott köveit a nagyvázsonyi vár javításához hasznosították, sokat elhordtak belőlük.
- Szent Ilona kápolna
Kellemes hangulatú kis templomromot rejt az erdő az Országos Kéktúra mentén, egészen közel Nagyvázsonyhoz. A már régen eltűnt Tálad falura mára csak a templom falmaradványai emlékeztetnek. Tálad, más források szerint Tálod falu egyetlen megmaradt emléke a település egyszerű kis templomának romja. Nem sokat tudni róla: valószínűleg a XIII. században épülhetett, egyhajós, keletelt épület lehetett torony nélkül. A falut a szomszédos Pulával együtt 1548-ban, a török elől menekülve hagyták el lakosai, később sem népesült újra (ellentétben Pulával).
Egészen 1970-ig nem lehetett tudni a templom pontos helyét. Nem csoda: sűrű erdő veszi körül, ahol a természet erői meglepő gyorsasággal képesek átalakítani, eltüntetni az ember nyomait. A kis templom falmaradványain jól látszik az egykori kapu nyoma. A látogatóknak információs tábla segít abban, hogy maguk előtt láthassák az épületet fénykorában. Állagmegóvása 2007-ben történt, fakeresztet is állítottak mellé. Névadója a régészek védőszentje.
- Tálodi kolostorrom
A bővizű Kinizsi-forrás medencéje mellett omladozó fal áll a fák sűrűjében. Az egykori pálos kolostor romja mellett pihenőhelyet is találunk. A Kinizsi-forrás vize és a Bakony sűrű, zárt erdeje ideális helyet jelölt ki a nyugalomra vágyó szerzetesek számára. A kolostort a Rátót nemzetségbeli Keszi család alapította a 13. században, első írásos említése 1263-ból származik. Pálos szerzetesek lakták egészen a 15. század végéig, amikor a pálosok átköltöztek a vázsonyi kolostorba, és helyükre ferences rendi szerzetesek érkeztek. Devecseri Csóron András, a kegyúr a török közeledtének hírére felrobbantatta az épületet 1552-ben.
A templomépületben egy rövid hajó, és egyenes záródású szentély kapott helyet, ehhez északnyugat felől kapcsolódott a kolostor. Közel 600 méteres fal vette körül a kolostort. Mára csak a homlokfal düledező romja maradt fenn az egykori épületegyüttesből - ezt a neves régész, Rómer Flóris találta meg. Rajta egy ajtó és egy ablak látható. Omlásveszély miatt megközelíteni sajnos tilos.
A forrás tette lehetővé a szerzetesek számára, hogy az erdő mélyén, elvonulva élhessenek. A medence falát a 13. században a kolostor lakói építették. Valaha 8 forrás táplálta. Mivel mészköves területen járunk, azaz olyan kőzeten, mely szivacsként nyeli el a felszínre érkező csapadékvizet, a közeli bazaltplatós vidékkel szemben itt már szép számmal találunk stabil hozamú forrásokat. A Kinizsi-forrás is ilyen, gyakorlatilag egész évben számíthatunk a segítségére, ha meg akarnánk tölteni kulacsunkat.
A forrás és a rom 1959 óta védett terület. A helyszínt, melyet az Országos Kéktúra is érint, pihenőpadokkal és asztalokkal szerelték fel.
- Szent Jakab templomrom
Messziről mesebeli fának tűnik a kis, Árpád-kori templom romja, hiszen úgy benőtte a növényzet, hogy csak közelről vesszük észre a még álló falat. Nemesleányfalu szinte egyidős a magyar állammal, már 1082-ben találunk okleveles említést a településről „Predium Lean” néven. A mai temető helyén állt az akkori falu, középpontjában a kis, egyhajós templommal. A falu a török uralom idején elnéptelenedett, majd a 16. század végén a vissza-, illetve betelepülő lakosok már kissé távolabb, a település mai helyén építkeztek. A templom köré már korábban is temetkeztek, de miután a falu „odébbállt”, az elhagyatott épület környékét állandó jelleggel temetőnek kezdték használni.
A Szent Jakabnak szentelt, román stílusú templom a 11-12. században épülhetett, bár feltárás híján nem sokat tudni az Árpád-kori romról. A nyugati homlokzati fala maradt meg viszonylag épen, középen félköríves záródású ablaknyílással. A kis rom jellegzetessége, hogy még álló falát és az omladékot úgy nőtte be a növényzet, mindenekelőtt egy girbe-gurbán tekergő, vastag indákkal rákúszó borostyán, mintha fává változott volna.
- Igásló - Látogató- és Élményközpont
Egy igazi frissítőpont a túránk végén
Min. magasság
200 m
Teljes leejtő
621 m
Max. magasság
300 m
Teljes távolság
8.02 km
Teljes szintemelkedés
384 m
Útpontok
7
A fájlban nem elérhető értékek 0-ként jelenhetnek meg.
5 {"id":407,"track_id":22,"name":"T\u00e1lodi p\u00e1los kolostor romja","description":"","icon":null,"created_by":0,"created":"2022-05-24 11:10:34","latitude":46.979049699999997,"longitude":17.660739899999999,"speed":"0.00","distance":"3680.04","part_distance":"886.93","part_time":0,"hr":0,"elevation":"0.00"}
Tálodi pálos kolostor romja
0 m
0.89 km
3.68 km
6 {"id":408,"track_id":22,"name":"Szent Jakab templomrom","description":"","icon":null,"created_by":0,"created":"2022-05-24 11:10:34","latitude":46.973918900000001,"longitude":17.680400800000001,"speed":"0.00","distance":"5275.89","part_distance":"1595.86","part_time":0,"hr":0,"elevation":"0.00"}
Szeretettel várunk buszos túránkra, a Budai-hegységbe!
A főváros mellett fekvő Biatorbágy elsősorban a történelmünkben is szerepet játszott vasúti viaduktjáról ismert, de környékén is számos természeti szépséget fedezhetünk fel, többek közt a biatorbágyi kaptárkövek világát. A látványos ipari műemléktől indulunk a sárga túraúton felmászunk a Kő-hegy sziklaképződményeihez, ahonnan szép kilátást élvezhetünk Biatorbágyra és környékére. Majd a hajdani rakéta bázisnak helyet adó Iharos-hegyet megkerülve, az Ürgehegyen át gyalogolunk a jellegzetes alakja után Nyakas-kőnek nevezett elsőrangú túracélpontunkhoz, ahonnan - szikla geológiai értéke mellett - káprázatos kilátás nyílik a mészkősziklákra, a környék településekkel sűrűn átszőtt síkságára. A mellette, hosszan húzódó Madárszirt is igen impozáns, a sziklafal tetején vezető turistautunkról hétvégi telkek között sétálunk a Szily-kápolnához, majd a Keserű-völgy végében fejezzük be a 12 kilométeres túránkat.
A Duna-Tisza köze homokbuckás területeinek a vízrendezések, lecsapolások előtt, évszázadokig része volt a víz. Kiskunhalast is gazdag mocsárvilág és tórendszer övezte. A várost nyugatról időszakos tórendszerekből álló mocsárvilág a „Halas-tó”, északról pedig egy összefüggő vízfelületű, mélyebb, állandóbb vízállású tó, a Sóstó határolta. A régi, gazdag mocsárvilagból a Sóstón kívül, m ára már nem sok maradt. A Sóstó a homokhátságra jellemző szél által formált, eolikus mederben kialakult szikes tó. Nevét a vízben oldott, magas ásványi sótartalma (Na, Ca, Mg, hidrogénkarbonátok) miatt kapta. Azonban mára a tó sótartalma a természetes folyamatoknak és az emberi tevékenységek hatására jelentősen csökkent, elveszítve szikes jellegét. A lecsapolásoknak, feltöltéseknek és az éghajlatváltozásnak köszönhetően nemcsak a tó oldott ásványi tartalma, hanem a mérete is csökkent. A mai tómeder az eredeti töredékére zsugorodott. Jelenleg az 50 hektáros tó nagy részét Nádas övezi, míg a nyílt vízfelület megközelítőleg 35 hektár. A víz mélysége átlagosan egy méter de vízállása erősen változó, mivel vízutánpótlása a csapadék viszonyoktól függ. A tó turisztikai fénykorát a XX. század elejétől annak közepéig élte, amikor országos hírű fürdőként volt ismert. A tó mára elsődlegesen horgászati hasznosítású, de a jó víz minőségének, rendezett partvonalának és környezetének köszönhetően szabadstrandként, rendezvény és sporthelyszínként is funkcionál. A Sóstó déli részén lévő tanösvénnyel ellátott Parkerdő, valamint a tó közepén húzódó Nádas-sziget, természetvédelmi értékei miatt helyi védettség alatt áll.
Min. magasság
109 m
Teljes leejtő
158 m
Max. magasság
152 m
Teljes távolság
4.04 km
Teljes szintemelkedés
158 m
Útpontok
7
A fájlban nem elérhető értékek 0-ként jelenhetnek meg.
Szeretettel várunk buszos túránkra a Tolnai-hegyhát szelíd lankáira!
A Tolnai-Hegyhátat nyugatról a Kapos, északról és keletről a Sió, délről a Völgység határolja.
A természetes erdők kisebb részben bükkösök, legnagyobb részben gyertyános- és cseres-tölgyesek.
A hegyhát elsősorban lösszel borított. Nyugati és északi pereme meredeken emelkedik a Kapos völgye fölé. Egykori erdeinek helyét sokfelé szőlőültetvények foglalják el. Az itteni vastag lösz átnedvesedve gyakran megcsúszik, suvad. A puha, de állékony kőzetbe a helybeliek gyakran ástak pincéket, vermeket.
Hőgyész központjában megtekintjük a Lichtenstein-kastélyt és bekukucskálunk az Apponyi-kastély parkjába. Mindkettő csoadaszép épület külföldi kézben van és jelenleg nem használják őket. A környékük elhanyagolt, siralmas állapotban van...
Gyalogtúránk Hőgyész északi végéből, a Csicsói csárdától indul, kitérőt teszünk a magányosan álló Csicsói-kápolnához
A mai csicsói templomot 1745-ben Mercy-Argenteau Anton földbirtokos építtette a Szentháromság és a Segítő Szűz Mária tiszteletére. Ebben helyezték el a Segítő Szűz Mária (Mariahilf) kegyképének másolatát, amit a környékbeli németek hagyománya szerint még óhazájukból hoztak magukkal. Az építtető, Anton Mercy nyughelyéül is szolgál a kápolna (1767). A XX. század közepén került mellé Apponyi Géza és felesége, így a Hőgyészi Uradalom azon két birtokosa pihen itt, akik életük nagy részét valóban Hőgyészen töltötték.
átbaktatunk a falu feletti hangulatos pincehegyen és a Szent Vendel szobor vigyázó szemeivel kísérve leereszkedünk a Szálláspuszta alatti tavacskához (4 km). Egy hosszabb dombon átgyalogolva érünk a Dúzsi kis vadászházhoz, innen pedig mintegy félórányi sétára van a Lehmann Pincészet pajtája, ahol a finom dúzsi borokat kóstolhatjuk. Buszunk két kilométerre a Homok utca végén vár majd bennünket.
Látnivalók:
Csicsói Kápolna
Csicsói szőlőhegy
Szálláspusztai pihenő
Dúzsi kisvadászlak
Lehmann Pincészet
MAX. LÉTSZÁM 35 FŐ!
A jelentkezés véglegesítése a részvételi díj egyidejű befizetésével lehetséges novembr 11-ig.
Min. magasság
106 m
Teljes leejtő
485 m
Max. magasság
236 m
Teljes távolság
10.31 km
Teljes szintemelkedés
303 m
Útpontok
10
A fájlban nem elérhető értékek 0-ként jelenhetnek meg.
9 {"id":568,"track_id":39,"name":"D\u00fazsi kis vad\u00e1szh\u00e1z","description":"","icon":null,"created_by":0,"created":"2023-10-30 17:06:09","latitude":46.463733699999999,"longitude":18.396114300000001,"speed":"0.00","distance":"11669.51","part_distance":"3458.21","part_time":0,"hr":0,"elevation":"0.00"}
Októberben a kisnánai vártól indulunk az Első-Tarnóca-patak gyönyörű völgyében Sirok felé. A gyalogtúra a Mátra-bércek keleti során halad (Remete-tető, Gazos-kő, Átrád-tető, Kalapos-kő), ezért jelentős szintkülönbség teszi izgalmassá a gyaloglást. Buszos utunk során megtekintjük a feldebrői Szent Márton templomot, ami hazánk egyik legrégibb temploma. Építését a XI. században kezdték, itt volt 3. királyunk: Aba Sámuel király nyughelye is.
Találkozó 5:00-kor a Gimnázium utcai parkolóból
A kirándulásra jelentkezni lehet a 70/32-32-730-as telefonszámon. A jelentkezés a részvételi díj befizetésével válik véglegessé.
(Minden túránkon biztosítunk egy könnyebb programrészt azoknak, akik a gyalogtúrákon nem tudnak részt venni. Ezekről a lehetőségekről telefonon lehet több részletet megtudni.)
Min. magasság
145 m
Teljes leejtő
1003 m
Max. magasság
587 m
Teljes távolság
18.39 km
Teljes szintemelkedés
848 m
Útpontok
3
A fájlban nem elérhető értékek 0-ként jelenhetnek meg.
jelzés, párszáz méter után érjük el az Európában is ritkaságnak számító Bauxitföldtani Parkot. Az egykori bauxitbánya külszíni fejtése kihagyhatatlan látnivaló, igazi marsbéli táj a Vértes hegységben. A gánti szabadtéri geológiai múzeum fantasztikus hely, geológiában teljesen járatlan látogatók számára is maradandó élmény a hullámzó vörös lankákon sétálgatni, a számtalan, izgalmas fotótémában bővelkedő hatalmas katlanban kalandozni.
jelzésen, majd a 
Balog-völgy
Balog-völgyi-odu
Szép kilátás
jelzésig és az emelkedő Gida utcán, pár perc múlva érjük el a sziklafal tövében balra leágazó jelzetlen Odvas-hegyi tanösvényt. Utunk egyik fénypontja ez a meredeken, a sziklák közt kanyargó ösvény, mely felvisz egy hatalmas sziklaképződmény tetejére, ahonnan bámulatos kilátás nyílik Budaörsre, a Kő-hegyre, az Odvas-hegy keleti tömbjének felhagyott kőbányájára. Fokozottan védett területen járunk, ne térjünk le a már kitaposott ösvényekről.
jelet elérva balra tartunk. A Budaörs fölé magasodó Farkas-hegy Magyarország egyik fontos repüléstörténeti helyszíne. A hegy tetején lévő emlékmű az első magyar Vitorlázó Egyesületnek, és a Budaörsön, illetve a Farkas-hegyen 1929-57-ig folytatott gyakorló- és sportrepülésnek állít emléket. 
jelű túristaútra, ahol balra fordulunk és mintegy 2,3 km után a kanyargós túraúton elérjük a Huszonnégyökrös-hegyre vezető 
-et. A hegyről gyönyörű kilátás nyílik nyugati irányba, tiszta időben csodás naplementét is fotózhatunk. Visszatérünk a 
!