Fő tartalom átugrása

Újabb imádkozó sáskafaj Kiskunhalason

Újabb imádkozó sáskafaj Kiskunhalason

2025. szeptember 17.

Az óriás ázsiai imádkozó sáska (Hierodula tenuidentata) 2022-es halasi észlelése után, a 2025-ös év egy újabb dél felől terjedő mediterráneumi fajjal a Spallanzani-törpemanó (Ameles spallanzania) észlelésével ajándékozott meg bennünket.

A faj már évek óta Magyarországon is jelen van, amely valószínűsíthetőleg véletlen betelepítés eredménye lehet. Számos megfigyelés szerint a faj akaratlanul került be magyar kertészeti központokba, különösen Budapest környékén. Ám 2020-ban történt egy észlelés a Szársomlyó-hegyről, amely természetes vándorlásra utalhat, mivel a faj hosszú ideje tartózkodik Horvátországban.
Élőhelyétől függően előfordulhat zöld vagy barna árnyalatokban. Mérete általánosan 18–40 milliméter között van. Mindkét oldalt kis kitüremkedések figyelhetőek meg a szemeken növények rügyeire hasonlítva. Feltűnő nemi kétalakúság jelenik meg a fajnál. Míg a hím imágók hosszabbak, karcsúbbak és fejlett szárnyakkal rendelkeznek, emellett a nőstények teste rövidebb, zömökebb, potrohuk felfelé görbült, és csak egy mérsékelt szárnypár figyelhető meg rajtuk, ezért röpképtelenek.
Főleg a meleg, száraz, füves vidékeken él. Az éjszakai fényforrások vonzzák, így ezek közelében gyakran lehet találkozni a fajjal, főként a repülni képes hímekkel. A fajra jellemző, hogy szemei éjszaka feketévé válnak, ami a fogólábúak körében gyakran megfigyelhető jelenség. Tápláléka többnyire kisebb rovarokból áll, elsősorban kis méretű kabócákból és poloskákból. Zsákmányszerzési stratégiája jellemzően aktív: nem tölt el sok időt a préda elejtésére való várakozással, hanem gyorsan megközelíti és fogólábaival megragadja azt.

Ha rajtunk kívül más is észleli a faj megjelenését Kiskunhalas környéken, az kérjük jelezze felénk és töltse fel az adatot az izeltlabuak.hu weboldalra.

Az Ameles spallanzania egy imádkozó sáska (Mantodea rend) faj, amely főként a mediterrán térségben fordul elő. Néhány fontos jellemzője:

  • Elterjedés: Dél-Európában (pl. Olaszország, Spanyolország, Görögország) és Észak-Afrikában él.
  • Méret: Kicsi mantiszfaj, a nőstények kb. 2–3 cm-esek, a hímek ennél kisebbek és karcsúbbak.
  • Megjelenés: Színe gyakran zöldes vagy barnás, ami segít az álcázásban. A faj egyik jellegzetessége a nőstényeknél előforduló rövid, csökevényes szárny (brachypterizmus), így sok nőstény nem repül.
  • Életmód: Ragadozó, főként kisebb rovarokra vadászik lesből.
  • Érdekesség: Az Ameles nemzetség több faját is tanulmányozzák viselkedésbiológiai és ökológiai szempontból, mivel jól példázzák a sáskák evolúciós alkalmazkodásait a száraz mediterrán környezethez.

Élőhely, elterjedés

  • Mediterrán térségben őshonos: Dél-Európa, Észak-Afrika.
  • Száraz, napos, kevesebb vegetációval rendelkező területeket kedvel: köves réteket, bozótosokat, gyér vegetációs sávokat, utak menti árkokat, kerteket is. 
    astolinto.it
  • Az éghajlat is számít: melyik szélességi körön él, milyen magasan van – ez befolyásolja, hogy mikor kelnek ki a nimfák, hány generáció van egy évben. 

Méret és megjelenés:

  • Kis termetű faj: általában 18–40 mm hosszú felnőttként.
  • Nagy szexuális különbség (szexuális dimorfizmus):
  • A hímek karcsúbbak, teljes szárnyuk van, tehát tudnak repülni.
  • A nőstények rövid szárnyúak (brachypterus), nem képesek repülni. Testük is robusztusabb, hasi részüket gyakran hullámosan, felfelé görbítve tartják.