Fő tartalom átugrása
A Nyugati Gerecse

Barlangok és barlanglakók

Szeptemberben a Gerecse nyugati oldalán túrázunk.
 
Tatabánya Újváros lakótelepéröl indul utunk a  jelen, 419 lépcsőfok megmászásával érjük el a Turul emlékművet az Öreg-hegy tetején, Észak felé párszáz méter után a  jelzésen a Szelim-Lyuk csodálatos képződményéhez gyaloglunk. A turistaúton érkezve először a barlang lefelé tátongó, mennyezeti felszakadásai előtt megyünk el, ahonnan már sejthető az alattuk lévő üreg nagysága. A továbbvezető turistaút lépcsői a barlang észak felé néző, kicsi, keskeny bejáratához vezetnek, ahol az alig ajtónyi méretű bejáraton bebújva letaglóz a belső csarnok gigantikus mérete.
Megkeressük a  jelet és kényelmes sétával érjük el a Ranzinger-sétányon az eredetileg bányászati felvonóként szolgáló, különleges formájú kilátót. A 374 méter magas Csúcsos-hegy oldalában egy ketrecből szemlélhető az egyedi, Turullal, várral, hegyvonulatokkal és végtelenbe nyúló síkkal tarkított, panoráma.
Folytatvautunkat a   jelen ereszkedünk a  túraútvonalig, ahol jobbra fordulunk és 600 méter után máris a  úton folytatjuk az emelkedés egészen az Arany-lyukig, ahol a pihenőhelyen kifújhatjuk magunkat.
 
353 barlang vált ismertté a Gerecséből egy 1994-es összesítés alapján. az Arany-lyuk egy 60 méter hösszú lyuk... 15 méter mélyen. Az időszakosan aktív víznyelőbarlang felső triász vastagpados mészkő É–D-i és ÉNy–DK-i irányú törésvonalai mentén jött létre a beszivárgó víz korróziójának hatására. Kevés képződmény található benne. Néhány kisméretű cseppkő keletkezett a barlangban.
 
Folytatjuk utunkat a  jelen Észak felé, a Nyugati-Gerecse csendes erdeiben mintegy 4 kilométert, amikor elérjük a Vértesszőlősre vezető erdészeti utat (). Érdemes egy kis kitérőt tenni ellenkező irányba a Kovácsi pusztatemplomhoz.
 
A templom maradványait Baj közelében, a Baji vadászháztól nem messze, az Öreg-Kovács hegyen tárták fel még 1993-ban, mellyel egyidőben a hozzá kapcsolódó temetőt, és a késő középkorban a mellé épített nemesi udvarházat és melléképületeket, valamint halastó és védőgát maradványait is megtalálták. Az ásatás során elötünt a körtemplomok jellegzetes építészeti megoldása a szabálytalan, megmunkálatlan kövek (mészkő) egymásra illesztése, a falaknak egy külső és egy belső ívű építése, melyek közé kisebb apró kövekkel kitöltött falazást raktak. Ennél a körtemplomnál a tardosi vörös mészkő darabjai is előkerültek. Falvastagság átlag 1 m. A középkorban a falusi templomok mérete viszonylag kicsi volt, hiszen a falvak népessége 30-50 főnél nem volt több, és a rotundák egyik funkciója, hogy a falu teljes lakosságát befogadják ha tűzvész vagy katonai fenyegetés jelent meg. A belső átmérő 5-7 m körül volt, a tetőt zsindely fedte. A kör alakú falon résablakok is lehettek.
A kápolna körül lévő temetőt feltárták ( közel 300 sír ) ahol övcsatok, ruhadíszek, párták, gyűrűk és egy XIII. századi francia drágakőfoglalatos kereszt is előkerült. A nemesi udvarház gazdasági központként is működött, a szolgaszemélyzetnek otthont adó épületben összedőlve, de eredeti állapotában találtak meg egy 16. századi, bögreboltozatos kályhát. A feltárás során előkerült maradványokból valószínűsíthető, hogy a törökök az 1600 évek végén a falut feldúlták és a templomot is felégették, a sírokat kirabolták.
 
Kellemesen ereszkedő úton sétálunk be Vértesszőlősre a  jelzésen, szinte a Vértesszőlősi embertelep kapujába érünk, ahol a bemutatóhelyen ismerkedünk meg a régészeti feltárás eredményeivel.
 
Vértesszőlős mellett több mészkőbánya is található, amelyekben édesvízi mészkövet (mésztufát, travertint) bányásztak. Ez a mészkőréteg annak a legutóbbi időkig tartó hőforrás-tevékenységnek az eredménye, amely a gerecsei dolomitrög mentén húzódó geológiai törések következtében jött létre. Vértesszőlős egyik ilyen mésztufabányája területén 1962-ben Pécsi Márton geográfus őskori maradványokat tartalmazó kőzetrétegre bukkant, melyre alapozva a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia ásatásokat indított a bányában.
Vértesszőlős jelentőségét elsősorban az adja, hogy itt a lelőhely összefüggő, csontokkal, eszközökkel teli települési szintekben, több, egymást követő járószintben került napvilágra. Ez világviszonylatban is nagyon ritka. Más lelőhelyeken - egy-két kivétellel - a szerszámokat, az állatcsontokat a rétegek közt elszórtan, vagy éppen a felszínen találják. Itt a mészkőrétegek ténylegesen magukba zártak táborhelyeket, települési rétegeket.
 
A hazafelé tartó úton Lovasberényben megtekintjük a Cziráky-kastélyt, a parkját, régi épületeit
 
 

Min. magasság
145 m
Teljes leejtő
910 m
Max. magasság
502 m
Teljes távolság
13.53 km
Teljes szintemelkedés
763 m
Útpontok
6
A fájlban nem elérhető értékek 0-ként jelenhetnek meg.
# Magasság Résztáv Távolság
1 Turul emlékmű 0 m 0 km 0 km
2 Szelim-barlang 0 m 0.23 km 0.23 km
3 Ranzinger-kilátó 0 m 0.74 km 0.98 km
4 Arany-lyuk és pihenő 0 m 1.63 km 2.61 km
5 Siklóernyős starthely 0 m 1.64 km 4.25 km
6 Vértesszőlős előembertelep 0 m 1.89 km 6.14 km

Ezt az útvonalat 4 alkalommal töltötték le.


Hasznos lehet a túra alatt

Szállás

Étel, ital

Érdekelhet ez is