A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szerdai közleményében felhívja a figyelmet arra, hogy a tőrösdarazsak az emberekre, a háziállatokra nem veszélyesek, ugyanakkor biológiai úton segítenek kordában tartani például a cserebogár-szaporulatot is.

Az óriás tőrösdarázs Európa legnagyobb darazsa, egyben kontinensünk legnagyobb hártyásszárnyúja, akár öt centiméter hosszúra is megnőhet. Nősténye sárga fejű, a hím pedig fekete fejéről ismerhető fel. A talajhoz közel jellegzetesen, lassan repülnek.

Mivel ártalmatlanok, irtásuk felesleges. Az óriás tőrösdarázs Magyarországon védett rovar, eszmei értéke ötvenezer forint. A közlemény szerint a tudatlanság és a hozzá nem értés évről évre számos ilyen állat pusztulását okozza például a munkájukat nem kellő szakmai felkészültséggel végző rovarirtók miatt. Ezek a rovarok nem tévesztendőek össze a családi közösségekben élő, a ház körül gyakori és agresszív, jellegzetes fekete-sárga mintázatukkal jól elkülöníthető társas darazsakkal, köztük a lódarázzsal - hívják fel a figyelmet. A tőrösdarazsak is rendelkeznek fullánkkal, ezt azonban (hacsak nem fogjuk meg őket) nem ellenünk használják.

A tőrösdarazsak parazitoidok, szaporodásukhoz, a peterakáshoz nagyobb termetű rovarok, elsősorban lemezescsápú bogarak lárváira van szükségük. Ezért a megjelenésükre is ott számíthatunk leginkább, ahol a talajban, a pusztuló fában, a komposztban nagy, gyakran jelentős mennyiségben találnak cserebogárpajorokat, szarvasbogár-, orrszarvúbogár-, rózsabogárlárvát. A közlemény szerint ezeket a szúrásukkal bénítják meg, majd belepetéznek, kikelő lárvájuk pedig belülről fogyasztja el a még élő pajort. A tőrösdarazsak ezért nélkülözhetetlen elemei a kiskertek, parkok, ültetvények vegyszermentes, biológiai alapú, rovarok elleni védelmének. "Ha természetbúvárként olyan szerencsében van részünk, hogy láthatunk egy ilyen rajzást, érdemes leülni a közelben, és megfigyelni ezeknek a fogyatkozó és érdekes óriásoknak az életét" - olvasható az MME közleményében.