Közhasználatú zöldfelületek megjelenési formájának megváltoztatása (fa, cserje ültetése, ifjító metszése, kivágása) bejelentés-köteles tevékenység.
A közterületen található fák ültetését, gondozását és kivágását Magyarországon a 346/2008. (XII. 30.) kormányrendelet szabályozza. A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) az önkormányzatot hatalmazza fel azzal, hogy szabályokat alkosson a fák kivágásával kapcsolatban.
Az országos szabályozás mellett a helyi önkormányzat szabályozza a közterületen álló fák csonkolását, kivágását, ültetését. Kiskunhalason a Kiskunhalas Város Önkormányzat Képviselő testületének 59/2005.(XI.30.) a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló rendelet 5. számú melléklete rendelkezik a helyi szabályozásról. Más szabály vonatkozik a védett fákra, fasorokra, a közterületen található fák kivágására, más a saját telkünkre és megint más a szabály, ha több fát kell kivágni (például egy építkezés esetén).

Védett fák:

Néhány fa az alapvető szabályozáson túl is extra védelmet élvez. Ilyenek a jelentős városképi környezetben található példányok, védett fák vagy védelem alatt álló fasorok. Hogy mi számít védettnek, arról a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 1. számú melléklete rendelkezik. A védett fák kivágásával kapcsolatos engedélyeztetés nem az önkormányzat, hanem a természetvédelmi hatóság jogköre. Kiskunhalas védett fái.

Milyen indokokkal lehet egy közterületen lévő fát kivágni / kivágatni, csonkítani?

A közterületi fa kivágásának, csonkításának egészség és életvédelmi, valamint vagyonvédelmi okai lehetnek.

• ha a fa veszélyezteti az emberek vagy épületek biztonságát
• ha a szükségszerű építési munkálatot nem lehet másképp elvégezni, csak a fa csonkításával vagy eltávolításával
• ha a fa termése, virága súlyos allergiát okoz.

A közterületi fák megmetszése is engedélyhez kötött!

A házunk elé ültetett, közterületen álló, önkormányzati tulajdonban lévő fák metszését is kizárólag a helyi önkormányzat engedélyezésével, felügyeletével lehet elvégezni.

Milyen indokkal nem lehet közterületi fákat metszeni, kivágni?

A lakosság leggyakoribb kérvényezési indokai:

• a fa lehulló leveleivel, termésével, potyógó ágaival szemetel:
  - A fa nem szemetel, ellentétben az emberrel!
  - Ahogy az ingatlan előtti járda síkosításmentesítése, és a közterületi gyepfelület kezelése is a lakos feladata, úgy a közterületi fa leveleinek összgyűjtése is a közetrülethez tartozó kertes ház tulajdonosára vár. Aki családi házba költözik, számítson az ilyen jellegű feladatokra!
• felnyomja a gyökerével a járdát:
  - a gyökértevékenység által okozott problémákat sok esetben gyökérmetszéses eljárással és a járdafelület helyreállításával orvosolni lehet.
  - a probléma megelőzése érdekében ültetéskor célszerű gyökérterelő, közművédő technológiák (gyökérterelő lemez) alkalmazása
• laikus veszélyessé nyilvánítás:
  - Meg van dőlve! Szárad pár ága! Korhadt a törzse! Lepik a kártevők! Beteg! Túl nagy a fa!
  - A fa egészségi és veszélyességi állapotának meghatározása és orvoslása nem a lakó, hanem a megbízott szakember, főkertész feladata. Amennyiben bizonytalan a kérdésben, kérje az illetékes szakember segítségét!
• ingatlantulajdonos tereprendezési kedve:
  - parkolóhely kialakítása, fa lecserélése, esztétikai szempontok
  - az új lakó már ingatlanvásárlás előtt számíthat az esetleges fa által okozott problémákra, hiszen a közterületen lévő fával együtt vásárolható meg az ingatlan. Költözés előtt ne csak az ingatlant, hanem annak környezetét is körültekintően mérje fel!

Fakivágási engedély és költsége:

A kérelemhez szükséges nyomtatvány letölthető az önkormányzat honlapjáról vagy a városrendészeti osztályon átvehető személyesen.
A kérelemben fel kell tüntetni a nevünket, címünket, a kivágás indokát. Le kell írnunk az érintett közterület nevét, és a fa pontos elhelyezkedését (rajzban vagy írásban). Részletezni kell a kivágandó fa, cserje fajtáját, a fa földtől számított egy méteres magasságban mért törzsátmérőjét. Azt is le kell írni, hogymilyen fával képzeljük el a pótlást.
A kérelem költsége a 3000 Ft-os illetékbélyeg díja.
Az engedély megkérését követően a megbízott szakember, főkertész személyesen vizsgálja meg az érintett fát és környezetét. A vizsgálódás alapján szakvéleményt ír a fa és környezete állapotáról, majd javaslatot tesz annak kezelési tervéről és ha szükséges a szakszerű pótlásról. Az elkészült szakvélemény alapján a település jegyzője hoz létre egy engedélynek tekinthető határozatot. A fakivágási engedély a jogerőre emelkedésétől számított 1 évig érvényes.

Mik a fakivágási engedély megszerzését szabályozó rendeletek céljai?

A közterületi fakivágásokat szabályozó rendeleteket az erdővédelmi szabályokhoz hasonlóan, környezetvédelmi szempontból írták. Tehát azért, hogy az adott település zöld területeit, felületeit óvják.
A települési zöldfelületek az önkormányzatok vagyoni értéke, melyet óvni kell!
Ezen érték számszerű meghatározása, az ún. Radó-féle zöldfelületi számítási módszerrel állapítható meg.

Fapótlási kötelezettség:

Előtérbe helyezve a környezet védelmét, a kivágott fák helyett elsősorban másik fát kell telepíteni. A szakszerű fapótlás biztosítja, hogy ne fogyatkozzon meg az adott terület faállománya.
A pótlás során az önkormányzati rendelet kifejezetten meghatározza azokat a fajokat is, amely fák ültetését pótlásként nem engedélyezi. A pótlási előírásnál figyelembe kell venni a kijelölt hely és az előírt fafaj sajátosságait, az utcai fasorok egységes képének megőrzését, a városképi szempontokat, előnyben kell részesíteni az őshonos fajokat.
A szakszerű fapótlás biztosítja, hogy ne fogyatkozzon meg az adott terület faállománya. A pótlást is ellenőrzi a hivatal, ha nem volt sikeres vagy megfelelő, akkor újabb fák ültetéséről kell gondoskodni!
Pótlásként nem lehet invazív fajokat telepíteni, ilyenek például a fehér akác, az amerikai kőris, a mirigyes bálványfa, a cserjés gyalogakác, a kései meggy és a zöld juhar.
Érdemes egyeztetni a pótlással a kapcsolatban a település főkertészével, mivel az ő iránymutatása alapján fogja meghatározni a hivatal, hogy pontosan milyen fajú, méretű fát kell ültetnünk.

Hogyan és mennyire büntetik, ha valaki engedély nélkül vág ki egy fát közterületen?

Attól függ, hogy védett fáról, védett facsoportról vagy csak egy olyan fáról van szó, amelyik áldozatául esett egy önjelölt favágónak. A kiszabott pénzbírság felett meg kell téríteni a kivágott fa árát (ez a védett fajoknál jelentősen magasabb), vagy gondoskodni kell a kivágott fa (fák) újratelepítéséről. A kiszabható pénzbírság felső határa a mindenkor hatályos jogszabályok által meghatározott összeg.
Aki engedély nélkül fát vág ki vagy pusztít el, a szabálysértési eljárás lefolytatásán túl a fa megfelelő mértékű pótlására vagy értékének megfizetésére is kötelezhető.
Engedély nélküli fakivágás, egyéb zöldfelületi rongálás kárértékének vagy a növénymegváltási díjának megállapításához az ún. Radó-féle zöldfelületi számítási módszert kell alkalmazni. A kár, ill. díj nagyságát a városi főkertész vagy megbízott szakértő állapítja meg, mely összeget az Önkormányzat részére kell megfizetni. Az így befolyt összeget a környezetvédelmi alapban elkülönítetten kell kezelni, melyet növénytelepítésre kell fordítani.

Hogy ültethetünk fát a házunk elé?

A lakossági és más nem önkormányzati kezdeményezésű közterületi zöldfelület-alakításhoz önkormányzati tulajdonosi hozzájárulás szükséges. Amennyiben fát szeretne ültetni háza elé vagy egyéb közterületre, azt jelezze az önkormányzat, vagy a Halasi Városgazda Zrt. felé! A közhasználatú zöldfelület (közutakat kísérő zöldsáv) területére ültetett fa és cserje a közút tartozékát képezi az 1988. évi I. törvény alapján, így ezen fák tulajdonjoga függetlenül attól, hogy azt magánszemély finanszírozta-e, az ingatlan tulajdonosáé lesz. Sok településen keresztül megy országos közút, amely nem az adott települési önkormányzat tulajdonában, illetve kezelésében áll. Az ilyen országos közutat kísérő zöldsáv területére történő fa és cserje telepítése az út kezelője engedélyéhez kötött tevékenység, ezért a lakossági ültetés itt tilos.