A Greenpeace szakértői 2023. október 12-én az alacsony vízálláskor előtűnő szennyezésből vettek mintákat a már nem működő Gázgyár területe melletti Duna-parton a kiszivárgó, bűzös, olajos folyadékból és a part iszapjából. A lerakott veszélyes hulladék évtizedek óta szennyezi a talajvizet, a talajt, alacsony vízálláskor pedig a Dunát és a vízpart levegőjét. Bár lassan három évtizede kötelezték a Gázgyár jogutódjait a mérgek eltávolítására, ám azt a hatóságok mégsem tudták elérni, hogy az állami tulajdonban lévő cég – jelen esetben az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. – végrehajtsa a kötelezettségét.
A Greenpeace öt évvel első mérése után most egy még kiterjedtebb vizsgálattal mérte fel a szennyezettséget. A fém és egyes jellemző szerves anyagok vizsgálata mellett cianidokat és fenolokat is kerestek a területen. A 2023. őszi két talajból kiszivárgó víz és két vízparti iszapminta vizsgálata az alábbi szennyezettségeket mutatta:
A Greenpeace öt éve is vizsgálódott a helyszínen, és felszólította a hatóságokat, hogy kezdődjön meg a teljes kármentesítés, és lépjenek fel a Dunába ömlő illegális szennyezés ellen. Az azóta eltelt időben azonban semmiféle előrelépést nem tapasztaltak, mert többször is elhalasztották a kármentesítés határidejét. Egy 2021-ben elfogadott kormányrendelet alapján a kármentesítés határideje 2022. december 31. (illetve egyes részfeladatokra 2024. április 30.) lett volna. Ezt a határidőt az MVM Next kérésére ismét módosították 2024. december 31-re (egyes részterületek kármentesítésére 2026. április 30-ra). Ám a közelgő határidők ellenére sem történt semmi érdemi lépés a kármentesítés érdekében, így félő, hogy a sokszorosan módosított határidőt sem kívánja tartani az állami cég a Duna szennyezésének megszüntetése érdekében.
“A súlyos szennyezést bizonyító vizsgálati eredményekről értesítjük a környezetvédelmi és vízügyi hatóságokat és az illetékes minisztériumokat, továbbá kérjük ezen szervek mielőbbi intézkedését a szennyezés megszüntetése érdekében. Tájékoztattuk a Fővárosi Vízműveket, valamint a kerületi önkormányzatot is a vízpart és a vízbázis szennyeződéséről – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
A Greenpeace méréseinek összegzése itt olvasható.
1 A gázgyár több mint hét évtizedes működése alatt a gáz tisztításának melléktermékei közel 200 ezer tonnányi talajt szennyeztek el cianiddal, arzénnal és egyéb, fokozottan veszélyes vegyületekkel.
2 A mintákat közvetlenül a Duna-parton a kilátszó mederből vették a Greenpeace munkatársai, nem akkreditáltan. Az 1-es minta vételének pontos koordinátái: 47 56’19.272N 19 06’06.597E. A 2-es minta vételének pontos koordinátái 47 56’17.761N 19 05’96.552E.
3 Az iszap minták szennyezettségét a Greenpeace talajokra, a talajból kis szivárgó víz szennyezettségét a talajvíz, illetve ahol meg van adva ott felszíni vizekre megadott határértékekkel vetette össze.
6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0900006.kvv
10/2010. (VIII. 18.) VM-rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1000010.vm
Támogassa adója 1%-val egyesületünket: 18365744-1-03 (Rendelkező nyilatkozat letöltése)
Számlaszámunk: 10101047-61524000-01001000