Amikor egy villámcsapás homokos talajt ér, például a tengerpart közelében, akkor a nagy hőmérsékletű villám a kvarckristályokban gazdag homokot megolvasztja és üveg-szerű képződményt hoz létre. A képződmény hivatalos neve fulgurit, ami a latinul villámlást jelent.

A fulgurit nagyon ritka képződmény, mert kicsi eséllyel csap le a villám pont egy összetételében megfelelő homokos területre. A kinézete hasonlít egy homokból gyúrt jégcsapra. Nem átlátszó, mint ahogy azt hihetnénk, ahhoz sokkal tisztább összetétel és megmunkálás szükségeltetik.

A videón egy amatőr villámvadásznak éppen sikerült lencsevégre kapnia azt a pillanatot, amikor egy homokkal borított területen villámok csapkodnak. A vihar után megkereste a becsapódási területet, lapátot fogott és elkezdett ásni. Egy kígyóuborka nagyságú fulguritot bányászott ki:

A villámcsapás során az 1800 fokos vagy annál nagyobb hőmérséklet a talajban lévő szilícium-dioxidot üveggé olvasztja. Leggyakrabban szétágazó ceruza nagyságú „csövecskék” keletkeznek amelyek ritkán akár több méter hosszúak is lehetnek akár több cm átmérővel is, de nagyon törékenyek. Színe a talaj összetételétől függ.

A leggyakoribb lelőhely tengerpartok közelében és a sivatagokban található. A tengerparti képződmények azért ritkák, mert a víz több töltést képes tárolni, ami megnöveli a villám vízbe csapásának az esélyét és a tengerparti építmények is eltéríthetik a villámokat. A sivatagi fulguritok pedig a viharok ritkasága és a keresés nehézsége miatt különlegesek. A kereskedelemben többnyire a Szaharából származó példányok találhatóak, de érdekesek a Kalahári sivatagból előkerült darabok is.

A sivatagokban néha találni felszíni fulguritot is. Alapvetően ezek föld alatti képződmények, de az eső vagy a szél kibányászhatja és a felszínre hozhatja, csodaszép látványt nyújtva.

A cikket elolvasták: 1381 alkalommal.